Az „ufócsaló” nem 11 éve, hanem most akarja átverni a világot!!!

Drága, de kifizetődő hazugság reklámcélból előállni egy szakmabelinek egy „gumi ufó"-val.
John Humpherysn angol reklámszakember ugyanis nem kevesebbet állít, mint hogy az 1995-ben világszenzációként berobbant, „Az idegen azonosítása” című film az ő nagy átverése volt a világ felé. A közelmúltban, tizenegy évvel a fekete-fehér dokumentumfilm megjelenése után bejelentette, hogy az ufonauta boncolásáról szóló film nem egy katonai bázison készült ’47-ben, hanem az ő „legénylakásán” 1995-ben.

Kicsit kezdünk már hozzászokni, hogy ebben a témában is gyökeret vert az arcátlan hazudozás. Bár bizonyítékként a nagy átverésre eddig nagyon kevés konkrétum (fotó) került nyilvánosságra, de az első két ilyen felvétel, mely bejárta a világhálót, felületes szemlélő számára valóban roppant meggyőzőnek látszik.
Főleg azok számára, akik több mint tíz éve várnak a nagy leleplezésre. Kevésbé hangzik jól a felkínált újabb megoldás azoknak a nemzetközi hírű tudósoknak, akik egy progériában elhunyt beteget, vagyis egy halott embert azonosítottak a fekete-fehér felvételeken, és teljesen jogosan ráncolhatják a homlokukat azok a patológusok is, akik tüzetes elemzés után arra az eredményre jutottak, hogy mindenképpen egy volt élőlény szakszerű boncolásából láthattak részleteket. A közismert két színes fotó nagyon jól „megkomponált”, ugyanis a fekvő alakon és két patológuson kívül semmi felesleges részlet nem látszik. Sem az óra, sem a telefon, sem a jobb oldali ablaknyílás, de még az eredeti fekete-fehér
felvételen a fej túlsó oldala mellett lévő orvosi eszközök sem. Vajon miért? Nem növelte volna a hitelességet, ha a színes fotón is ugyanazt a helyiséget látjuk felszerelt állapotban, mint amit jól megfigyelhettünk a fekete-fehér filmben? Már hajlamos vagyok azt hinni, hogy a kínos precizitással eltakart falióra sem véletlen, de ne bocsátkozzunk felesleges feltételezésekbe, hiszen ha a két fekvő alakot egymás mellé tesszük, egyéb furcsaságok is feltűnnek.

(A precízebb összehasonlítás érdekében az összehasonlító fotón mindkét alak fekete-fehérben látszik.)
Fül és arc

Nézzük mindjárt a fejet, illetve a fejnek azt a részét, ami egyáltalán nem lóg ki a képből. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ha a fej teljes terjedelmében látszana, akkor a falon a korabeli telefonnak is mindenképpen látszani kellene, de az már problémás!?)
a) Ami szinte mindenkinek rögtön szemet szúr, hogy az azonos fejállás és megvilágítás ellenére a két alak füle (4/1) nem egyezik. Az alsó (az eredetileg színes) formája más és ráadásul az illeszkedés szöge is eltér. Ez nagy hiba. A fotózás és boncolás közben megváltozott a latex formája?
b) Az áll hossza és a száj vonala is eltérést mutat, illetve a felső képen (én azt nevezném eredetinek) az áll vonala alatt nem csak árnyék van, hanem bőrelváltozás is (4/2), onnan a sötét folt. A lenti utánzatról ezt is hiányolom.

Bal comb

Ha már a foltoknál tartunk, újabb lényeges eltéréseket figyelhetünk meg a bal combon. (4/3) A két felvételen jól összehasonlítható, hogy a sötét foltok formája, elhelyezkedése és mérete sem egyezik meg. Vajon miért? A fotózás után letörölték és a boncolás forgatásához újakat festettek? (Egyébként a másik sérült comb sem egyezik.)

Has, bordák

Nagyon lényeges az eltérés a felpuffadt has vonalában is.
a) A felső képen lévő hasvonal nem annyira emelkedik ki (4/4), de a domborulat jóval hosszabb, szinte belenyúlik a mellkas részébe. (Talán az sem véletlen, hogy az alsó fotón a két kéz pont ott van. (Lehet, hogy éppen ezt az eltérést próbálja leplezni?)
b) A mellkas oldalsó része a bordavonalakkal viszont az alsó lényen sokkal kontúrosabb, szinte megszámolhatók a bordák, pedig azok a felső képen (4/5) egyáltalán nem látszanak. Természetesen több apró eltérést is fel lehet fedezni, de már ennyi elég ahhoz, hogy elgondolkodjunk azon, hogy valóban egy és ugyanazon alakról készült-e a fekete-fehér videó és a színes fényképfelvételek.

Boncasztal

A második, felülről készített képen csupán három, de nagyon lényeges momentumra szeretném felhívni a figyelmet.
a) A boncasztalba beépített folyadékelvezető nyílások száma
és elhelyezkedése nem egyezik meg a két asztalon (7/c). Ez megint nagy baki, nem is beszélve a hatalmas vértócsáról a lábak között. Mire boncolni kezdtek, valaki feltörölte?
b) A „demonstrációs” vértócsa újabb lebukást okozott, ugyanis a lyukaknál nem hogy lefolyt volna, de udvart képezve fehér gyűrűben kikerülte a lyukakat a vér. Ennek is megvan a magyarázata. Az utólagosan sebtében felülről átlyukasztott műbőr, miután a lyukasztót kihúzták, visszafelé picit "púposra húzta" a műbőrt (7/a), ezért a "művér" nem hogy lefolyt volna rajta, elkerülte a nyílásokat (7/b)! Az eredeti boncasztalon a lyuk irányában erősen lejt az asztal felülete, sőt bizonyos szögből jól látszik az is, hogy a lyukak egy kis mélyedésben, csatornában sorakoznak.
c) De a leglátványosabb hiba mégiscsak az, hogy az oldalnézeti képen jól látható, hogy az eredeti képen a fejtető vonala kis híján egy vonalban van az asztal végével,
míg a felülről készített fotón nem is tudni, mennyi hely lehet az asztal végéig, hiszen az nem is látszik, és mégis nagy üres rész van a koponya mögött.
Azt pedig ne gondolja senki, hogy közben tologatták a bábut, ugyanis a számítógépes elemzés során egyértelműen be lehetett bizonyítani, hogy a térdnél lévő kis lefolyónyílás mindkét esetben azonos helyen van, tehát az alakot nem tologatták, arányaiban ugyanott fekszik, csak éppen az asztal nagyobb a színes fotón.

 

Jobb alsó lábszár

Ha már az alsó lábszár közelében időzünk, érdemes azt is megfigyelni, hogy míg a sérült jobb láb térd alatti részében egy óriási eldeformálódás, görbület van, a „gumi ufó” alsó lábszára a sérülés ellenére is szép egyenes. (Lásd 7-es kép fent)

Boncolók öltözéke

Végül essen néhány szó a boncolók öltözékéről.
a) A színes felvételen, mondhatni utánzaton mindkét ruha mintha túlméretezett volna (8/a), hatalmas vízszintes lebennyel a nyak alatt. Az eredeti fekete-fehér felvételeken mozgás közben is figyelemmel lehetett kísérni, hogy az öltözet szinte feszes a mellkasi részen,
ezért számomra érthetetlen az a bő lebernyeg az utánzaton. Mondhatnánk némi jogos iróniával: na, ezt jól elszabták…
b) Ami szintén nagyon fontos, hogy a számítógépes elemzés egyértelműen kimutatta, hogy a filmből kikockázott eredeti felvételeken a fejen lévő csuklyarész a nyaki részen jól látható (8/b) körívben van a törzsrészhez illesztve (varrva), ez a szabászati megoldás a nemrégiben közkinccsé tett színes fotón egyáltalán nem található.
c) Végül az összehasonlított felvételeken a szem előtti „kémlelőnyílás” mérete nem azonos (8/a,c). Az eredeti felvételeken a kémlelőnyílás vékonyabb és hosszabb mint a színes felvételen.

Összegzés

Az egész történet és kellékeinek megformálásában a lény filmről való „lemásolása” sikerült a legjobban, és ha a mai technika nem adna lehetőséget a precíz számítógépes összehasonlításra, zavarba ejtően nagy volna a hasonlóság. Viszont az egyéb eszközök, berendezési tárgyak, ruhák, maga a terem rekonstruálására már nem fektettek kellő hangsúlyt a hamisítók. Mondhatni, már a boncasztallal is megbuktak! Ezt a feltevést támasztja alá a kínosan precíz, alig valami pluszt mutató két fényképfelvétel is. Mindezeket figyelembe véve összegezhetjük: a számítógépes vizsgálat egyértelműen bebizonyította, hogy a bizonyítékként bemutatott színes fotón látható fekvő alak és a mögötte álló patológusok nem azonosak az eredeti fekete-fehér filmben lévő alakokkal, hiszen legalább 20 helyen egyértelműen bizonyítható eltérést lehet kimutatni.
Ebből adódóan John Humpherysn ezen felvételek alapján csak azt tudta bebizonyítani, hogy jó szakember, de rossz hamisító! Már csak hab a tortán az információk és dezinformációk zűrzavarában, miszerint a közreadott színes fotók nem is az első, hanem egy állítólagos második, leleplező, boncolásról készülendő film főszereplőjéről készültek, aminek alkotója ugyanaz. Ez az állítás viszont újabb kérdések sorát veti fel. Ezek szerint az első nagy „átverésről” semmilyen bizonyíték nem maradt fenn? Ha az alkotó ugyanaz, neki kellene minden részletet a legjobban ismernie és ráadásul ha „leleplezni” akar, akkor hogyan követhet el ennyi alaphibát? Pont ezek miatt válhat eleve hiteltelenné az állítása!

Úgy tűnik, boncolás-ügyben az őrület, a dezinformálás csak folytatódik, de az igazi megoldás még várat magára.

Reklámfogásnak viszont óriási volt…

Sós Tibor

Ufo-Controll, Szeged

Oldalmenü
Naptár
Szavazás
Szerinted milyen ez a honlap?
Nem jo!
Elmegy
Jobb is lehetne
Jo de lehetne rajta javitani!
Király!